[Vélemény | 2010. április 20.]
Aronson mint a szegregáció híve
„A hvg.hu 2010. április 8-i hírlevelében Kiricsi Gábor Van-e Fidesz-recept a roma válságra? c. cikkében olvasható, hogy egy februári konferencián Hoffmann Rózsa, a KDNP oktatáspolitikusa Aronsonra (!) hivatkozva érvelt ismét a romák szegregált oktatása mellett. Bár Kiricsi tisztázza a politikus félreértését, miszerint az etnikai alapú elkülönített csoport nem azonos a mozaik-módszerrel, én kiegészíteném érvelését.” (Csontos Erika)
[Forrás... | ÉS]

[Kritika | 2010. március 23.]
BONIFERT MÁRIA: A Bölcsek Tanácsa az oktatásról
„Egyet lehet érteni a szakfelügyeleti rendszer visszaállításával, a továbbképzési rendszer javításával, a kollégiumok, egésznapos iskolák számának és szerepének növelésével. A kérdés itt is a »hogyan« s még inkább a »miből«. Talán csak nem a célként megjelölt »eltérő színvonalon oktató intézmények differenciált támogatása« révén? Magyarul: az elitiskolák kapjanak több pénzt, a hátrányos helyzetű, »gyenge gyerekanyaggal« dolgozó vidéki kisiskolák kevesebbet? Erre utal, hogy a »Bölcsek« mindenképpen megőriznék a magyar iskolarendszer »sokszínűségét«, azaz a 8+4, 6+6, 4+8-as gimnáziumi rendszert. Az utóbbi kettő egyértelműen a szűkkörű elitképzésnek kedvez. A túl korai szelekció ráadásul pedagógiai szempontból sem helyes, s szembemegy az európai trendekkel.”
[Forrás... | ÉS]

[Oktatás+politika | 2010. március 17.]
Nem következmények nélküli ország
„Hogy távolabbra ne nyúljak vissza, a múlt század első harmadától – Klebelsberg Kunó nagy horderejű programjától kezdve – folyamatosan reformok tanúi vagyunk az oktatásban. A jó szándék sosem vitatható, de a megoldások olykor vargabetűket írtak le, zsákutcába futottak. Nem vitatható az sem, hogy a fő cél mindig a hatékonyság, az eredményesség volt. Miben is? A jövő nemzedékeinek minél jobb felkészítésében az életre, hiszen »nem az iskolának tanulsz«, hanem az életnek szoktuk mondani.” (Simándi Klára)
[Forrás... | ÉS]

[Vélemény | 2010. február 23.]
Suhog a pálca
A mostani eset csak annyiban különbözik a többitől, hogy első alkalommal tették felelőssé a rendszer lefagyása miatt a diákokat: túlterhelt volt a rendszer az utolsó jelentkezési nap estéjén - suhogtatta a nádpálcáját az Edicatio kft. illetékese -, mert egyszerre akartak bejelentkezni azok a diákok, akik ezt két hónapon keresztül elmulasztották.
[Forrás... | ÉS]

[Vélemény | 2010. február 3.]
Erőszakos világ, erőszakos gyerekek
„Ha a tanárok bántalmazását nézzük, ismerni kellene az előzményeket: kik azok a tanárok, akiket inzultus, támadás ér, és pontosan mi történt? Ezek vizsgálata egy független szakmai testület feladata lenne, amely minden szempontból feltárja a történteket, majd javaslatot tesz a lehetséges megoldásokra és a megelőzésre. Ehhez persze az is kell, hogy ne alkosson mindenki azonnal véleményt, és ne ítélkezzünk, többnyire sztereotip módon. Sajnos, a média figyelme néhány napig tart, annak már nem jár utána, mi történik a későbbiekben.” (Részlet a Herczog Mária szociológussal készült interjúból)
[Forrás... | ÉS]

[Vélemény | 2010. január 22.]
Mi a baj a minarettel?
"Az iszlám vallás jelképei közül Fereshta Ludin tanárnő fejkendője okoz­ta az első komolyabb konfrontációt tíz évvel ezelőtt. Baden-Würt­tem­berg tartomány iskolai hatósága úgy ta­lál­ta, a fejkendő nem egyeztethető össze az állam semlegességével vallási kér­désekben. Az ügy az alkotmánybíró­sá­gig jutott, amely rámutatott a hiányzó törvényi szabályozásra. Ezt követően egyre-másra születtek meg azok a tar­tományi törvények, amelyekre hivat­kozva az oktatási intézmények megtilt­hatják alkalmazottaiknak vallási és poli­ti­kai jelképek viselését. Ez a tilalom mel­lesleg egybevág a törökországi szabályozással, ahol nemcsak a tanerők, de még a tanulók sem hordhatnak fejkendőt állami iskolákban. Egyedül a bajor tartományi kormány nem hajlandó alkalmazni az egyenlő elbánás elvét. Bajorországban csak kivételes és indokolt esetekben vehetők le az osztálytermek falára hagyományosan és kötelezően kifüggesztett keresztek." (Sausic Attila)
[Forrás... | ÉS]

[Vélemény | 2010. január 4.]
Olyan, mint a magyar celeb
"A celebkultúra önkéntes résztvevőjének komolyan vehető dologgal nem szabad foglalkozni – ez a folyamatos fogyasztás egyik fontos feltétele –, az ilyesmi megzavarná a homogén esztétikai közeget. Az egyetlen komoly dolog, amit celeb megtehet, hogy meghal. Ez aztán remek alkalom például a Story vagy Best magazinnak, hogy újfent elmerengjen a halál komorságán és az élet vidámságán." (György Péter)
[Forrás... | ÉS]

[Szép | 2009. december 17.]
Köszönjük, Kata néni!
"Az összes híradás és nekrológ Beke Katát elsősorban mint az Antall-kormány oktatási államtitkárát emlegette. Pedig nem volt politikus alkat, és ezt ő is gyorsan felismerte. A rendszerváltozáskor gigászi munkával összerakta az MDF oktatási programját, elvállalta a képviselőséget és az államtitkári posztot. Nagy elszántsággal látott munkához, de hamar kiderült, hogy a magyar politikai közeghez túl direkt és egyenes a stílusa. Kollégáival nem találta a közös hangot, nem tudott lavírozni, a kormányülések magázódó szerepjátékain csak mosolyogni tudott, s egy szerencsétlen, félremagyarázott nyilatkozatával pedig a pedagógusok jelentős részét magára haragította. Gyorsan levonta a következtetést, lemondott, az MDF-ből is kilépett (politikai kalandjairól írt memoárjának címe, a Jézusmária, győztünk! szállóige lett), de a konzervatív értékekhez élete végéig hű maradt." (Lévai Balázs)
[Forrás... | ÉS]

[Vélemény | 2009. december 3.]
„A tanítás nem eredményez tanulást”
„Világnézetem megváltozását egy – az Angliában 1921 óta működő summerhilli iskoláról szóló – könyvre vezetem vissza", írja magáról honlapján Fóti Péter, aki azóta az iskolát alapító A. S. Neill életművét és a nevéhez köthető demokratikus iskolákat kutatja. Az oktatáskutatóval az Élet és Irodalom múlt heti száma közölt interjút.
[Forrás... | ÉS]