A birkaiskola nem csodaszer

Úgy látszik, a birkaiskolák élete sem konfliktusmentes, ráadásul az sem biztos, hogy megérte-e váltani. Bár gazdasági elemzők korábban a közoktatás racionális átalakításának kívánatos módjaként értékelték a birkaiskolák létrehozását a hagyományos oktatási intézmények helyett, sokakat nem sikerült meggyőzniük; ők következő eset ismeretében talán nem is alaptalanul kételkednek.

Mivel az iskola igazgatója a kamerákat, diktafonokat kitiltotta még az iskolaépület környékéről is és perrel fenyegette meg az összes olyan médiumot, amely név szerint megemlíti az iskolát vagy a települést, csak annyit mondhatunk, hogy egy pest környéki város általános iskolájában történt a következő eset. Fontos tudni, hogy ez az iskola egyike annak a több mint ezer iskolának, amelyek ez év október eleje óta korábbi pedagógiai programjukat félretéve csatlakoztak a birkaiskola-mozgalomhoz. A történetünkben szereplő iskola még az első hullámban, október közepén alakult át. Három héten keresztül (beleértve az őszi szünetet is) nem is volt semmi gond, a pedagógusok, diákok, szülők megélhették a birkaiskolák legendás nyugalmát. Kedden azonban a volt 7/b és 8/b osztályok teljes létszámban megjelentek az intézményben és követelték, hogy tartsanak nekik tanórákat. Na, nem a csillapíthatatlan tudásvágy hajtotta őket, hanem alkut kínáltak az iskola vezetésének: abban az esetben tekintenek el a tanórák látogatásától, ha újratárgyalják – a birkaiskolákban sarkalatos – jutalom kérdését. Az iskola tegnap még nem volt hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni, hanem megtartották a két osztálynak a tanítási napot. Arra gondoltak, hogy ezzel elveszik a nebulók kedvét a lázadástól, azonban csalódniuk kellett.

Ma újra megjelent mindkét osztály az iskolában, sőt csatlakozott hozzájuk a 7/a néhány tanulója is. A szituációt pedig azt tette végképp válságossá, hogy nem kevés szülő is megjelent követelve az elmúlt hetekben kialakított struktúra újragondolását. A diákok azt nehezményezték, hogy jutalomként csak kisebb ajándéktárgyakat és könyveket kapnak, amelyeket ráadásul nem is választhatnak ki szabadon; a szülők pedig egyszerűen részt követeltek az iskola pénzéből annak arányában, amilyen mértékben feladatokat vállaltak át az intézménytől (pl. a gyerek ostoba kérdéseire mostanában nekik kell válaszolniuk, ami nem kevés időt és energiát emészt föl).

Az iskola az előző nap taktikája szerint járt el, megkezdte a tanítást. A lázadók kifárasztására játszott. Azonban a helyzet a második óra után kezelhetetlenné vált, veszélybe került a pedagógusok egyenletes munkateher-elosztása, a teljesítménymutatók kiszámíthatalanná váltak, ráadásul olyan statisztikailag nehezen kezelhető tevékenységekkel kellett a pedagógusoknak szembesülniük, mint a hosszas, meddő egyezkedés a második emeleti folyosón a szülőkkel (bár ezt végül sikerült besorolni a „családlátogatás, intézményi képviselet, kapcsolattartás” rovatba). A helyzetet csak a jegyző érkezése oldotta meg, akinek sikerült elérnie, hogy negyedórányi zártajtós tárgyalás után mind a diákok, mind a szülők elégedetten távoztak el az intézményből. Az alku részleteit a felek üzleti titokként kezeleik; annyit azonban tudni lehet, hogy az önkormányzat még a pénzénél van, bár jelentősen mérséklődtek a birkaiskolától várt megtakarítások. A tantestület állítólag ígéretet kapott, hogy a diákok csütörtökön már nem jelennek meg az intézményben.

Hirt Károly a korábbi Birkaiskola Kezdeményezésből (BIRKE) átalakult Birkaiskola Közhasznú Alapítvány (BIRKA) kuratóriumi elnöke szerint elszigetelt jelenségről van szó:
– Ez egy elszigetelt eset. Ennek alapján semmiképpen sem szabad messzemenő következtetéseket levonni a birkaiskolákról általában. Énszerintem itt egyszerűen nem kellő körültekintéssel hozták meg a birkaiskola működéséhez szükséges döntéseket, ez vezethetett az átmeneti zavarhoz.

Polónyi István oktatáskutató szerint bár nagy megtakarításokkal kecsegtet a birkaiskola, gazdasági alapjai elég labilisak. Arra is rámutat a szakember, hogy az iskolák működésének ebben a formájában nagy a veszélye annak, hogy egy olyan rugalmatlan rendszer alakuljon ki, amely az intézményeket akár kisebb változások, váratlan események kezelésére is alkalmatlanná teszi.
– A birkaiskolák leggyengébb pontja szerintem a motivációs szerepet játszó jutalom kérdése. Hiszen kialakulhat egy olyan – a jutalmak értékének növekedésével járó – öngerjesztő folyamat, amely végül felemészti a birkaiskolák alacsonyabb működési költségeiből eredő előnyt, szélsőséges esetben pedig pénzügyi csődbe vezetheti az intézményeket.

Az itt ismertetett eset és a szakértő véleménye alapján elgondolkodhatunk: tényleg csodaszer a birkaiskola?

(Kossuth Rádió)

Figyelem!
A Birkaiskola rovatban közölt cikkek a képzelet szüleményei. Hiba lenne tartalmukat a valósággal összetéveszteni, netán készpénznek venni!

A Magyar Rádió nem sugárzott ilyen témájú adást, honlapján sem tett közzé semmi hasonlót.

Lásd még:
Birkaiskola-dosszié