...
...
Kezdőlap Keresés
Könyvjelzők
Betűméret Kontraszt A lap tetejére
[Kritika | 2010. március 10.]
EURASHE-konferencia Budapesten
Manherz Károly hallgatók alacsony mobilitási hajlandóságát tartja a magyar felsőoktatás egyik legfőbb problémájának, Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a tanárképzésen változtatna, melyet a kétciklusú rendszertől eltérően osztatlanná tenne.
[Forrás... | Educatio Press]
[Kritika | 2010. március 9.]
Házbővítés gyerekpénzből
Az állami gondozásba vett gyerekek nevelése helyenként megélhetési forma lett. A szociális tárca ezt tagadja, ám az idén célvizsgálatot rendelt el a témában. A Tápiószecsőn és környékén nevelőszülőknél élő gyerekek többségét embertelen körülmények között tartják. A nevelőszülők a gyerekek után járó pénzt felveszik, de nem az ellátásukra költik, hanem magáncélokra használják fel, a nagyobb gyerekeket lopni, rabolni küldik
[Forrás... | Népszabadság]
[Kritika | 2010. március 4.]
A Magyar Nemzet súlyos támadást intézett a magyar tudományos élet és a magyar felsőoktatás intézményi rendszere ellen
A mai Magyar Nemzet Magukat zsűrizik az egyetemek című cikkében a magyar tudomány és felsőoktatás intézményrendszerének vezetőit és tagjait elfogultsággal vádolja és azzal, hogy képtelenek tudományosan objektív döntésre.
[Forrás... | OKM]
[Kritika | 2010. február 28.]
A tudományos közbeszédről és az oktatásról
Vészharangot kell kongatni az oktatásban, mert ha nem változik sürgősen meg a magyar iskola, akkor az ország további rohamos balkanizálódása elkerülhetetlen. (Falus András akadémikus írása)
[Forrás... | FigyelőNet]
[Kritika | 2010. február 25.]
Felmérés készül a tanárok leterheltségéről
Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke csütörtökön elmondta: most a pedagógusokon múlik, hogy kimutassák összes tevékenységüket, mindazt a nem pedagógusi feladatot is, amit pedagógusként el kell látniuk. Hozzátette: Magyarországon mélyen az európai átlag alatt van a pedagógusok munkáját segítők száma. Az utóbbi időben pedig egyre inkább jellemző, hogy azok a feladatok, amelyeket a családok valamilyen oknál fogva nem tudnak ellátni, az iskolákra, a pedagógusokra hárulnak.
[Forrás... | Eduline]
[Kritika | 2010. február 25.]
Ki vesz kezébe ma könyvet?
A magyar iskola megtanít olvasni, majd rögtön el is veszi tőle a gyerek kedvét.A korai szövegértési felmérők, a kötelező olvasmányok évtizedes sémát követő kiválasztása, az ifjúság körében divatos szerzők iskolán kívül rekesztése, illetve az olvasókönyvek gyakorta életidegen szövegei inkább taszítanak, mint segítenek az olvasóvá válásban.
[Forrás... | Népszabadság]
[Kritika | 2010. február 23.]
Jászladányi iskolapélda
Mindenki összefogott azért, hogy a falunak legyen végre modern iskolája, amelyben ma már vasrács választja el a magániskolai tanulókat a többiektől. Van a falunak egy másik, jóval lepukkantabb alapfokú oktatási intézménye is, Jászladány szélén, a Baross utcában: a roma gyerekek többsége ide jár. Statisztikák szerint az elkülönítés óta az önkormányzati iskolába rekesztett gyerekek tanulmányi átlaga romlott, s a korábbi hússzorosára nőtt az igazolatlanul mulasztott tanórák száma is.
[Forrás... | Népszabadság]
[Kritika | 2010. február 22.]
Szabálytalanságok a középiskolai felvételikkel kapcsolatban
Milyen szempontok alapján rangsorolhat az iskola a beiskolázásnál? Mikor hívhatják be a jelentkezőt szóbelizni és milyen adatokat kérhetnek ilyenkor tőle? Meddig kell mindenkit értesíteni a felvételi eljárás eredményéről? A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete néhány gyakran előforduló szabálytalanságra próbálja felhívni a figyelmet.
[Forrás... | Eduline]
[Kritika | 2010. január 28.]
A legokosabb gyerek naplója
A gyerekek helyzete a társadalomban – így foglalható össze a legrövidebben, miről szól Sopsits Árpád három nagyjátékfilmje, a Céllövölde, a Torzók és a ma mozikba kerülő A hetedik kör. Ez utóbbi az elmúlt években Magyarországon történt, megmagyarázhatatlannak tűnő, rituális öngyilkosságok motívumain alapszik.
[Forrás... | Népszabadság]
[Kritika | 2010. január 25.]
Jóhiszemű iskolákat sarcolnak meg a szalagavatókért
Az Artisjus szerzői jogvédő egyesület évek óta próbál jogdíjat behajtani az iskolai szalagavatókon lejátszott zenékért, de még mindig van iskola, amelyet meglep, hogy ilyen díj egyáltalán létezik. A szerzői jogok védelméről szóló törvény külön jelzi, hogy haszonszerzéssel nem járó iskolai ünnepélyek után nem kell jogdíjat fizetni, de az Arisjus máshogy értelmezi a helyzetet. Az egyesület szerint az ünnepély csak a szalagok feltűzéséig tart, utána táncmulatság kezdődik, ami díjköteles.
[Forrás... | [origo]]

Könyvjelzők