Olvasnivaló
Honlapfigyelő
(a szerk.)
Birkaiskola!
Mindinkább magukra vonják a külföld figyelmét a magyar birkaiskolák. A napokban a Svéd Királyságból érkezett egy küldöttség, hogy tanulmányozza a hazai iskolák európai szinten is példátlan átalakulását. Végre a svédek tanulnak tőlünk? Vagy mi, magyarok ezt is elrontjuk?
Péntek reggel egyórás figyelmeztető sztrájkot tartottak az ország több birkaiskolájában. Az akcióval a birkaiskolák tervezett hátrányos megkülönböztetése ellen tiltakoztak. A munkabeszüntetés nincs közvetlen összefüggésben a PDSZ december 15-re hirdetett sztrájkjával. Az OKM államtitkára szerint a birkaiskolák lételeme a sztrájk.
Ma délután a fővárosban, a kék metró Határ úti állomásán csapatba verődött birkaiskolások verekedést provokáltak ki hazafelé tartó kispesti szakközépiskolásokkal. A jelentések szerint az incidens hevessége ellenére súlyosabb sérülés nem történt. Mire a rendőrség a helyszínre érkezett, a rendbontók szétszéledtek.
Tiltakoznak a birkaiskolás szervezetek, mert kiszivárgott információk szerint az oktatási tárca olyan intézkedéseket készül hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy a birkaiskolák más oktatási intézményekénél alacsonyabb normatívát kapjanak a jövőben. Az OKM cáfol. Hirt Károly is magyarázkodni kényszerült, mert mint azt több napilap is megírta, idén magas minisztériumi elismerésben részesült, de ezt eddig titkolta.
Piackutatók szerint a birkaiskola és a birkaiskolával kapcsolatos fogalmak egyértelműen pozitív tartalmat hordoznak a vásárlók számára. Elsőként az oktatás környékén tevékenykedő vállakozások és szervezetek figyeltek fel a lehetőségre, de követik őket a piac más szereplői is. A tét nem kicsi, hiszen a birkaiskola jelentősen felszabadította egy fogyasztásra igen hajlamos réteg energiáit.
Komoly elhatározás a birkaiskola forma vállalása egy intézmény számára, ezért vannak sokan, akik csak apránként haladnak a cél felé. A pécsi Zipernovsky Károly Műszaki Szakközépiskola a Doli-Joker [sic!] bevezetésével megtette az első lépést – feltehetőleg így szeretné zökkenőmentessé tenni a későbbi nagyobb átalakulást.
Úgy látszik, a birkaiskolák élete sem konfliktusmentes, ráadásul az sem biztos, hogy megérte-e váltani. Bár gazdasági elemzők korábban a közoktatás racionális átalakításának kívánatos módjaként értékelték a birkaiskolák létrehozását a hagyományos oktatási intézmények helyett, sokakat nem sikerült meggyőzniük; ők következő eset ismeretében talán nem is alaptalanul kételkednek.
Manapság számos esetben hangzik el, hogy a birkaiskola haladó magyar hagyomány, sőt az egyetlen igazi magyar pedagógiai paradigma. Ez annyiban sántít, hogy a legjelentősebb birkaiskola-kísérleteket Sephard és Lamb az Egyesült Államokban végezte az 50-es években. A magyar kísérletek azonban tényleg korábbiak, egészen pontosan 1944-ben kezdődtek, és az egymást követő diktatúrákhoz köthetők.
